Szőc község
Adatok
Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Ajkai kistérség
Lakosság: 429 fő
Terület: 7.55 km2
Népsűrűség: 56,82 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 88
Fekvése
Keletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délről Taliándörögd határolja a Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Az Ajkát Sümeggel összekötő úton közelíthető meg. Ajkáról menetrendszerű autóbusz járatokkal is elérhető.
Története
1272-ben emlitik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy tulajdonába került. A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1750-ben a tulajdonos Esterházy család németországból hozott telepesekkel népesítette be. A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. Részben kisebb külszini fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségú közutat építettek és Határvölgyben és lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben Szociális Otthont alakítottak ki.
Nevezetességei
Római katolikus templomát a betelepített németajkú lakosság 1760 és 1770 között éppítette barokk stílusban, a középkori román-kori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a román stilusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György kápolna és az attól mintegy 2 kilóméterre lévő román-kori dobospusztai romtemplom. A Mária kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.
Következő községek
Szőce | Sződliget | Szögliget | Szőke | Szőkéd | Szőkedencs | Szokolya | Szólád | Szolnok | Szőlősardó | Szőlősgyörök | Szombathely | Szomód | Szomolya | Szomor | Szörény | Szorgalmatos | Szorosad | Szúcs | Szűcsi | Szügy | Szuha | Szuhafő | Szuhakálló | Szuhogy | Szulimán | Szulok | Szűr | Szurdokpüspöki | Tab | Tabajd | Tabdi | Táborfalva | Tác | Tagyon | Tahitótfalu | Takácsi | Tákos | Taksony
További községek
Becskeháza | Zádorfalva | Lucfalva | Vaspör | Ajka | Bogyiszló | Penészlek | Halimba | Gyügye | Egeralja | Somlóvásárhely | Sajószentpéter | Nemesvita | Kisköre | Cserkút | Tiszaroff | Szalmatercs | Zsombó | Kissomlyó | Jánkmajtis | Detk | Pátyod | Ramocsa | Páhi | Bőcs | Nagyszokoly | Gyúró | Libickozma | Napkor | Pusztaföldvár | Lajoskomárom | Sárrétudvari | Pellérd | Zsámbék | Ipolytarnóc | Bikács | Gyöngyösmellék | Drávaiványi | Kisasszond | Balatonfőkajár | Dédestapolcsány | Kismarja | Tiszavalk | Homokbödöge | Óhíd | Beret | Kisoroszi | Bolhás | Nagylengyel | Almásfüzitő
